Egy női barátommal találkoztam, méghozzá a feleségem tudtával. Nem ő volt az egyetlen ilyen kapcsolatom, de talán a legbensőségesebb. Kedvesem mégis teljes lelki nyugalommal engedett el, pontosan tudta, hogy nem kell féltékenykednie…
Nagyon érdekes nő ez az Erika. Régebb óta ismerem, mint a páromat, és soha nem volt szó a barátságnál szorosabb kapcsolatról. Még az esküvőnkre is eljött. Nem túl gyakran találkoztam vele, általában 2-3 havonta egyszer ültünk le beszélgetni valahol. Ilyenkor mi voltunk az utolsó vendég. Hosszú órákon át tudtunk érdembeli társalgást folytatni, és bár mindig általánosságokról beszéltünk, pontosan kifejtettük a nézeteinket. Rajta kívül talán csak a feleségemhez voltam ennyire őszinte és nyílt…
Kicsit furcsálltam viszont, hogy emberi kapcsolatokról nem nagyon beszél, bár azt az évek során kiderítettem, hogy nincs túl jó véleménye a férfiakról. Ezen két dolog miatt csodálkoztam, az egyik, hogy akkor velem miért ilyen őszinte és kedves, a másik meg az, hogy bár nekem nem volt az esetem elég csinos volt, nem értettem miért nem talál magának valakit aki szeretni tudja, és akit ő is tud szeretni. Ezért aztán nem is erőltettem a témát, és bár nőnemű barátaimmal talán többet is vitatom meg szexuális nézeteimet, vele ez is hallgatólagosan tabu maradt.
Ma új helyre mentünk, mert ahol eddig szoktunk találkozni, felemelte az árait, és rontotta a minőséget. Tipikus üzleti önbizalom túltengés, amikor már kezd jól menni egy bolt, akkor azt hiszik, megengedhetnek egy kis lazulást. Inkább kerestünk egy új helyet, ami még nem futott be, és próbált felkapaszkodni, ezért aztán mindent megtett hogy odavonzza az embereket. A beszélgetést pont ezzel kezdtük, és mint már annyiszor, kitárgyaltuk az egész helyet, megfigyeltünk minden apró részletet a pincérlányoktól az asztalon álló lámpáig, meg az étlap betűkészletéig. Jól szórakoztunk. Érdekes volt vele társalogni, többször megfigyeltem, hogy jobban megnéz egy nőt, mint egy férfit, igen korrekt véleménye van, bár általában sokkal kritikusabb, mint egy pasi. Azt gondoltam, egyszerűen csak olyan, mint sok más társa, akik mindent megnéznek egy nőn, mert irigylik ezt meg azt a tulajdonságát, vagy csupán elismerően nyugtázzák hogy nagyon ügyesen öltözködött, esetleg elkönyvelhetik magukban, hogy ők azért szebbek… 🙂
Valahogy ezen a téren maradt a társalgás. Miután az összes pincérnővel „végeztünk”, egy három asztallal odébb ülő párról folyt tovább a beszélgetés. A fiún látszott, hogy nagyon szeretné a lányt, és ő sem volt kifejezetten visszautasító, de valami köztük állt. Fiatalok voltak, és naivak. A srác elég félénk volt, alig ért a lányhoz. Szerettük külső szemlélőként elemezni az ilyen helyzeteket, időnként a feleségemmel is. Mi persze mindig összevetettük magunkkal, visszagondoltunk a saját bénázásainkra, meg, hogy végül hogyan döntöttünk egymás javára. Erikával viszont nem gondolhattunk vissza semmire. Azért szóvá tettem, hogy a feleségemmel a múltkor ugyanitt láttuk ugyanezt a párt, akkor még csak beszélgettek, és jóval kevésbé kerültek közel egymáshoz.
Ahogy Erika beszélt, hirtelen elakadt a lélegzetem is. Valahogy elszólta magát, hogy a barátNŐjével szokták ugyanígy kivesézni a párokat, és utána gondolnak egymásra. Észre sem vette hogy mit mondott, de én felfigyeltem rá. Amikor nem érkezett válasz, hirtelen leesett neki. Elképedésemre bevallotta, hogy bizony egy nőt szeret, és még azt is elmondta miért. Első szexuális élménye ugyanis az volt, hogy egy három főből álló utcai banda 17 éves korában megerőszakolta. Akkor öngyilkos akart lenni, és hosszú ideig még az apjára sem bírt ránézni, nem még, hogy idegen férfira. Öt év múlva ismerkedett csak meg egy sráccal, aki nagyon kedves volt vele, és félénknek is tűnt, azt hitte vele más lesz, de utólag kiderült, hogy nagy kujon volt csak, aki a fejébe vette, hogy megszerzi őt, mert egyetem szerte megközelíthetetlen lány hírében állt.
Amikor végre lefeküdt vele, csak a magáévá tette, és mivel benne még mindig ott élt benne a szörnyű emlék sok gyengédségre és szeretetre lett volna szüksége, ehelyett alig kapott valamit, és a srác másnap már egy másik nőnek csapta a szelet. Ekkor érezte úgy, hogy örökre végzett a férfiakkal. Annyira erőssé vált benne ez, hogy kifejezetten viszolyogna, ha meztelenül kellene látnia egy férfit, hozzáérni meg nem is lenne képes. Mielőtt még megkérdezhettem volna, elmondta, hogy én vagyok az egyetlen fiú barátja, és mindössze azért, mert valamikor olyasmivel kezdtem, hogy eszem ágában sincs hozzányúlni. Mivel ezt azóta is betartottam (egyébként magam sem emlékeztem már erre a mondatra…), összebarátkozott velem. Közben megismerkedett a szeretőjével, akinek már volt korábban leszbikus kapcsolata, és némi alkohol után elpanaszolta neki, hogy épp akkor hagyta ott, méghozzá egy pasiért…
Tágra nyílt szemekkel hallgattam, és kezdett összeállni a kép. (Így utólag…) Elmondta, hogy éppen annyira hűséges, kapcsolatuk ugyanolyan szeretetteljes és bensőséges, mint elmondásom szerint a mi házasságunk, és, hogy nagyon élvezi a szexet is. Nagyon érdekelt ez a téma, és mivel már nem tudott menekülni, kifejttettem vele. Azt mondta nincs semmiféle segédeszközt, nem úgy, mint valami ócska leszbi szexfilmekben, amik csak a férfiak felizgatására vannak. A szeretője technikailag még szűz is, és soha nem akarja ezt megváltoztatni, o pedig soha többet nem lenne képes még végignézni sem, ahogy egy férfi egy nővel kefél. Valahogy kicsúszott a számon, hogy én viszont szívesen megnézném, hogyan csinálják.
Pusztán a kíváncsiság vezérelt, és nem is fogtam fel mekkora sértés. Nagyon elszomorodott, azt mondta azért nem állt fel és vágott pofon aztán ment haza, mert igazság szerint már többször be akarta nekem vallani, hogy nőt szeret, de ettől a fajta érdeklődéstől tartott. Közölte, hogy szó sem lehet róla, és hogy ne képzeljem, hogy ez valami férfiaknak kitalált móka, komoly kapcsolat, és én sem szeretném, ha mások néznék ahogy a kedvesemmel szeretkezem. Teljes mértékben igazat adtam neki, és őszintén bocsánatot kértem, de azért megpróbáltam tovább vinni a beszélgetést, megkérdeztem néhány részletről. Vonakodva válaszolt, viszont nem kérdezett vissza a mi szokásainkra… Végül nem tudtunk elszakadni a témától, folytatni meg nem lehetett, úgyhogy aznap viszonylag korán asztalt bontottunk…
Két hét múlva a munkahelyemen csörgött a telefon. Erika volt, és elég félénken beszélt. Elmondta, hogy sokat gondolkozott azon, amit mondtam, és végül elmondta a szeretőjének is, hogy „vallott” nekem, és azt is, hogy mit válaszoltam. Végül addig játszadoztak a gondolattal (meg egymással…), hogy úgy döntöttek, megkínoznak azzal engem, mint „undorító férfit”, hogy ha szent esküt teszek, hogy csak ülök és nézem őket, akkor megmutatják, mert külön fogják élvezni, ahogy ott kínlódok az érintésük nélkül. Nagyon gonosz. De mivel felettébb érdekelt a dolog, én is belementem. Megbeszéltünk egy időpontot másnap délutánra. Éppen ráértem. Izgatott voltam, alig bírtam magamban tartani. Megpróbáltam elképzelni a dolgot, amikor hazaértem, olyan gyengéden szerettem a feleségem, mint még soha. Szóvá is tette, hogy a szokottnál is többet foglalkozom vele. Simogattam, csókolgattam, és egészen finoman annyiszor elégítettem ki, annyiszor tettem a magamévá, amennyiszer csak fel bírtam izgulni. Ki akartam égetni magam egy kicsit, hogy holnap ne legyek olyan kanos… „Szegény” kedvesem már alig bírta, a végén elaludtunk.
Másnap gyorsan végeztem a munkahelyemen, és izgatottan készülődtem a nem mindennapi „kukkolásra”. Amikor feleségem hazajött, alig tudtam palástolni az izgalmamat. Éppen ki akartam lépni az ajtón, de ahogy egy igen hosszú és szenvedélyes búcsúcsókot kapott, nem bírta tovább kérdezősködés nélkül. Félelmetes szenzorai vannak egy nőnek, vagy csak én nem tudtam eléggé vigyázni…
Egyszerűen képtelen voltam hazudni. Félve töredelmesen bevallottam neki, most hova és miért megyek, és miért vagyok ennyire izgatott. Azt hittem, joggal haragudni fog, és nem ereszt el hazulról, vagy legalábbis szent esküre késztet, hogy hozzá sem nyúlok a két nőhöz, de ehelyett most ő lett félénk. Ez most nagyon meglepett, bár eddig is bejött a nyílt igazság vele, még ha nem is kényszerültem ilyen dolgot bevallani neki. Elmondta, hogy neki régi vágya egyszer ki is próbálni a dolgot. El sem tudná képzelni, hogy beleszeressen egy nőbe, de az érzés nagyon érdekli. Azt is bevallotta, hogyha a sex oldaláról közelítjük meg a dolgot, azért jött hozzám, mert annyira gyengéd tudok lenni vele, és ezt mindig is nagyon igényelte.
Többször olvasott már arról, hogy női szeretők fantasztikusan gyengédek, ezért próbálná ki… Nagyon izgatottnak tűnt. Ismét meglepődtem. Minden szexuális vágyunkat meg szoktuk beszélni, ezt mégis titokban tartotta. Mi jöhet ezek után még ma? Most már csak fokozni lehet, megkérdeztem, nincs-e kedve jönni, talán a két nő beleegyezik. Tágra nyílt szemekkel állt velem szemben, azt hiszem kezdett összeállni az agyában a kép, miről is beszélgetünk mi most tulajdonképpen ilyen lazán. Átölelt, és megcsókolt. Hosszan simultunk egymáshoz, éreztem, hogy vívódik, és én is kezdtem elbizonytalanodni. Percek múlva viszont a szemembe nézett, és újabb megdöbbenésemre mosolyogva odasúgta, hogy hívjam fel a nőt, és ha semmi kifogásuk, akkor ő bizony benne van, de akkor őt is csak nézhetem! Hát ő is gonosz… 🙂
Kezdtem nem tudni mi a fene történik, gépiesen mentem oda a telefonhoz, és tárcsáztam Erika számát. Egy gyors köszönés után megkérdezte, hogy talán le akarom-e mondani, erre elhadartam neki, miről van szó. Szinte magam előtt láttam az elképedt arcát, felháborodott volt, hogy ők nem sexipar, meg ilyesmi, és, hogy akkor sztornó az egész, és hogy-hogy lehetek ilyen paraszt, látni sem akar. Szerencsére nem csapta le, megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy kénytelen voltam bevallani a feleségemnek mire készülök, és, hogy réges-régi titkos vágyára tapintottam rá vele. Valahonnan a háttérből közben hallottam, hogy a barátnője – aki már ott volt – felfigyelt a telefonbeszélgetésre, és kérte, hogy hangosítsa ki. Neki is elmondtam, miről van szó, de ő sokkal kevésbé volt haragos. Együtt kezdtük győzködni Erikát, és nem tudtam, mi jöhet még. A feleségem… Felvette az előszobai telefont, és ő is beszállt a társalgásba. Azzal kezdte, hogy ő volt a hülye, és elnézést kér, nem akarta megkavarni a dolgokat. A végén őt kellett vigasztalni, a lány barátomat meg engesztelni. Hosszas vita után mind a ketten megadták magukat, nem várt fordulatként kissé elcsukló, lihegő(?) hangon közölték, hogy jöhetünk mind a ketten… Huh, már bele is fogtak volna?
Nem tudtam mit lépni, megfogtam a kedvesem kezét, és átviharzottunk a nőbarátom lakásához. Becsöngettünk. Elég későn nyitottak ajtót, és igencsak „kócos” volt az öltözetük… Csak vigyorogtak, és közölték, hogy bemelegítettek egy kicsit. Ott álltunk négyen az előszobában, és bár azt hittem nem lehet fokozni a telefon után, mégis ez volt a legfurább szituáció. Senki sem tudta mit csináljunk, nem is mertünk megmoccanni, megszólalni sem. Bemutattam a feleségem, és én is megismerhettem végre Erika „titkos szeretőjét”, Krisztát. Egyedül éreztem magam három csinos nő között, akik ha minden igaz, most valami olyasmit fognak mutatni nekem, amit még sosem láttam. Valahogy durva lett volna azzal pofon csapni az egészet, hogy „szép a szőnyeg” vagy „ki kér egy kávét?”, esetleg „isztok valamit?”, úgyhogy lassan a feleségem mögé léptem, megfogtam a derekát, és mintha a két nőnek nyújtanám át, mosolyogva közöltem velük, hogy kölcsönadom nekik, csináljanak vele amit akarnak… Kedvesen értette a dolgot, rám mosolygott, és valami megszeppent rabszolga nézett a „új gazdáira”. Hirtelen átvillant az agyamon, hogy ezzel a merész művelettel akár tönkre is tehettem volna az egészet, de rá kellett döbbennem, hogy a kocka el van vetve. A három nő már a fejébe vette, hogy megcsinálják, innentől ha akartam volna se állíthattam volna le őket. Most az egyszer örültem a makacsságuknak…
Erika és Kriszta mosolyogtak, bólintottak és elfogadták az „ajándékomat”. Ahogy elindultak vele a hálószoba felé, feleségem visszanézett rám. Szemében tűz égett, kíváncsi volt, és félénk egyszerre. Utánuk ballagtam én is. Leültettek egy székre, és a lelkemre kötötték, hogy akármennyire is be vagyok gerjedve, meg ne merjek moccanni, mert menten abbahagyják. Ez a parancsoló magatartás annyira megtetszett a kedvesemnek, hogy ő is helyeslően bólogatott. Ahogy a két nő az ágyra ültette, már látszott rajta, hogy kezd megszűnni körülötte a külvilág. Egy régi vágya teljesül be… Nem mert megmozdulni, mint valami szűzlány, nézett hol az egyik, hol a másik nő arcára, és várta hogy mi következik. Ők meg csak mosolyogtak rá, majd simogatni kezdték. Összerezzent, ahogy egyszerre négy tenyér simítja végig lassan a testét. Bátortalanul ő is kinyújtotta a kezeit, és megérintette a partnereit. Lelkesen fogadták, és irányították, amit csinál. Lassan minden létező ponton megsimogatták, majd puszilgatni kezdték. Miközben egymást is többször, hosszan szájon csókolták, apró puszikat hintettek a feleségem minden apró borfelületére, amit a ruhája szabadon hagyott. Kedvesem már nem tudta követni az eseményeket. Négy kéz, 20 finom ujj kergetőzött finoman a testének minden részén, miközben magam sem tudom, hogyan de szinte az összes ruhát levarázsolták egymásról. A feleségem már behunyt szemmel figyelt arra a rengeteg apró ingerlésre, és azt vettem észre, hogy már nem csak a két szerető csókolja egymást, hanem ő is hosszú, szenvedélyes puszikat ad a finom női ajkakra.
Közben kezdett elborulni előttem a világ. Három fiatal, szép meztelen nő volt az ágyon, a szemem láttára egymást kényeztetve. Csak ültem a székben, és megbabonázva figyeltem ami előttem történik. Úgy éreztem minden vér a férfiasságomba tódul, de nem mertem megmozdulni sem. Féltem, hogy abbahagyják. Csak ültem, és tágra nyílt szemekkel gyönyörködtem a testek kavalkádjában… Arra eszméltem, hogy azt az ismerős, elcsukló hangot hallom, ami a feleségemből szokott kitörni, amikor a karjaimban felröpül a csúcsra. A hang most távolinak tűnt, és a testét sem éreztem szorosan közel magamhoz, mégis megkönnyebbüléssel töltött el. Tovább néztem őket, és abban gyönyörködtem, hogy tudnak ennyi fantáziával és gyengédséggel mozogni. A három női test egymásba forrva csodálatos táncot lejtett előttem, és én csak ültem, és néztem őket, mint akit odakötöztek. A feleségem is eléggé belejött a dologba, időnként „kiszabadult” saját gyönyöréből, és egyre bátrabban simogatta partnereit.
Egy ruhadarab sem volt már egyik nőn se. Kedvesemet végigfektették az ágyon, és két oldalról egy-egy combjához simultak, miközben a melleit csókolgatták. Nem bírtam nem irigyelni ezért… A két karcsú test fel-le mozgott rajta, hozzásimulva, keblüket a hasához érintették, kelyhüket a combján húzogatták, miközben feleségem a hajukba túrva irányította őket. Kriszta még a lába közé is benyúlt, oda ahova csak nekem van jogom, mégsem tudtam haragudni. Néhány perc múlva már meg sem tudtam különböztetni a hangokat, közelítőleg sem lennék képes összeszámolni, hányszor elégítették ki a feleségem, miközben ők is többször eljutottak a csúcsra kezeiktől illetve kedvesem combjaitól. Ahogy ő nem bírta tovább, egymás felé fordultak, és valami elképzelhetetlen bemutatót tartottak neki. Ő meg csak feküdt, tágra nyílt szemekkel, és azzal a földöntúli mosollyal, mint ameddig én is el szoktam tudni időnként juttatni, amikor már minden mindegy, azt se tudja hol van…
Már én sem tudtam. Nem éreztem semmit, csak néztem őket, kerek szemmel, merev testtel. Végül minden mozdulat nélkül a puszta látványtól én is elszálltam, de alig csökkentette a vágyaimat. Megmozdulni mégsem bírtam, annyira féltem, hogy az a csoda ami itt történik a szemem előtt szertefoszlik mintha sosem lett volna. Közben feleségem kicsit magához tért, és most ő segített nekik, ő is kipróbálta milyen egy női mellet csókolni, sőt még a kelyhükbe is belekóstolt. Átvillant az agyamon, hogy remélhetőleg nem nagyon fogja hiányolni ezek után, mert még egyszer nem vagyok képes CSAK nézni, és különben is…
Nem tudtam megmondani mennyi idő telt el, de nem kevés. Már azt sem tudtam ki kivel van, pedig feleségem hosszú barna hajú volt, Erika rövid világosbarna, a Kriszta meg szőke. Vissza sem tudok emlékezni, hogyan ért véget a játszma, azt hiszem még egyszer egyesült erővel a csúcsig röpítették a feleségem, aki immáron teljesen kikészült, és ismét egymás felé fordultak. Ketten néztük, ahogy csókolóztak és simultak, míg végleg el nem szálltak ők is.
Immár három örömittas szép nő feküdt előttem az ágyon, én meg csak bámultam őket. Lélekben átéltem a gyönyörüket, agyam telítődött a látvánnyal. Akkor ocsúdtam fel, amikor lassan öltözni kezdtek. Sikerült összeválogatni melyik ruhadarab kié, majd amikor minden a helyére került, odajöttek hozzám, és „visszaadták” a feleségem. Szegény alig állt a lábán, szeme csillogott, ajkai kiszáradtak, szívverése még mindig lüktető és gyors volt. Erika és Kriszta megdicsérték, hogy nagyon ügyes volt, és hogy vigyázzak vele, mert még a végén kiderül, hogy nem ez volt az első ilyen kalandja. Azért annyira ismertem, hogy tudjam, hogy nem így van… Ahogy magamhoz öleltem, kezdett elmúlni a kábulatom, ismét felébredt bennem a vágy iránta. Én eddig csak látványt kaptam, de érintést nem…
Hamar kezdett elmúlni a varázs, éreztem, hogy a továbbiakban feszélyezzük őket, kezd leesni nekik mit csináltak, így gyorsan elköszöntünk, és elindultunk hazafelé. Kedvesem alig állt a lábán, mégis hozzám simult. Vettem neki egy üdítőt, hogy megnedvesítse kiszáradt ajkait. Többször megcsókolt, és azt mondta, fantasztikus volt, nagyon élvezte, és úgy érzi nekem köszönheti, de időnként arra gondolt, hogy én csak nézem őket, és nem kapok semmit. Bevallottam, hogy a puszta látványtól elszálltam, és hogy valami elképesztő bemutatót tartottak, meg, hogy nagyon örülök, hogy valóra vált az álma. Azt mondta mindent kipróbált amit ki akart, és nagyon tetszett neki, de két csók közt kifejtette, hogy volt egy-két dolog ami nagyon hiányzott… Nagyon felizgatott vele. Tudtam hogy iszonyú fáradt, sőt a lakásba már a karjaimba vittem fel, de szemében újra tűz égett, és alig várta hogy megkapja, amit akar. Nem kellett kétszer mondania…
Bevittem a hálószobába, és az ágyra fektettem. Lekapkodtam róla (és magamról) a ruhát, és egy pillanatig csodáltam, ahogy fekszik. Nem értette, ilyen gerjedten miért állok meg, nem volt-e már elég a nézelődésből, nem akarok végre érinteni is, de valami különöset éreztem. Látszott rajta, hogy kielégült volt, még a bőrének illata is árulkodott róla… Íze sós volt az izzadtságtól, kelyhe még mindig nedves, haja kócos. Alig tudta nyitva tartani a szemét, mégis engem akart. Könyörgött, hogy tegyem meg végre, de kínoztam egy kicsit… Annyira „megszoktam” a nélkülözést az elmúlt pár órában, hogy nem adtam könnyen magam.
Kőkemény szerszámomat végighúztam a hasán, a combjain, és nem engedtem, hogy hozzáérjen. Szétvetett lábakkal próbált megmarkolni, és magába irányítani, de gyenge volt, és fáradt… Nézett rám, és a szemével kérlelt, a hátamat simogatta, csókja az ajkamat kereste… Ma eddig sem semmi látványban volt részem, de ahogy most kérlelt, az mindenen túltett. Végül teljesen gerjedten, olyan mélyre hatoltam belé, ahogy csak bírtam. Hangos, feltörő, megkönnyebbült sóhajjal fogadott magába… Egy szempillantás alatt elvesztettem a kontrollt. Tudatom az eddigi önmegtartóztatás csatájában a csodás érzéstől teljesen feloldódott, forró, szorosan puha alagútjában. Csak mozogtam, és behunyt szemmel élveztem. Nem is bírtam sokáig, iszonyú robajjal öntött el a kéj, az eddig gyúlt feszültség egy végső lökéssel áradt semmivé kedvesem testében. Szorosan öleltem, és hanyatt fordultam vele, hogy érezhessem a súlyát. Fáradt, ernyedt, puha testét magamhoz ölelve csókoltam, simogattam lágyan. Ezt a pár percet hiányoltuk az egészből mind a ketten…